Kedves Olvasók!

A korrupció és a vallás: ellenségek vagy szövetségesek?

Úgy gondolom, hogy a mostani helyzetben ezzel is illik foglalkozni pedig nagyon kényes téma ez is sok ember számára, de egy probléma nem oldódik meg csak azért, mert nem beszélünk róla. Az Éjszaka Testvéreiben előforduló esetek valós eseményeken alapulnak. A korrupció egy olyan jelenség, amely minden országban jelen van, és komoly károkat okoz a gazdaságnak, a demokráciának, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogoknak. A korrupció nemcsak a politikai, hanem a gazdasági szférát is érinti, ráadásul a vallási intézményeket is, amelyek gyakran érintettek vagy érintettek lehetnek a hatalommal, a pénzzel, a befolyással való visszaélésekben.

Mi a kapcsolat a korrupció és a vallás között? A vallás segíthet a korrupció elleni küzdelemben, vagy éppen ellenkezőleg, elősegítheti azt? Erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, hiszen a vallás sokféle formát, funkciót ölthet, és a korrupció is különböző módon nyilvánulhat meg, azonban néhány általános elméletet érdemes megemlíteni, amelyek segíthetnek a témában való elmélyülésben.

A vallás egyik lehetséges szerepe, hogy erkölcsi alapokat, értékeket nyújtson az embereknek, amelyek alapján eldönthetik, hogy mi a helyes és mi a helytelen cselekedet. A vallás tanításai, szertartásai, közösségei, vezetői hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek belső lelkiismeretet, felelősséget és elkötelezettséget alakítsanak ki a közjó iránt, ezzel együtt pedig elutasítsák a korrupciót, mint egy önző, romboló és bűnös magatartást. A vallás rámutathat a korrupció következményeire, nemcsak a társadalomra, hanem az egyénre is, aki elveszítheti a hitét, becsületét, bizalmát és a boldogságát.

A vallás, mint a korrupció elleni védelem nem új gondolat, hanem sok vallási hagyományban megtalálható, például a kereszténységben a korrupció egyfajta bálványimádásnak tekinthető, amely elvonja az embert Istentől és a felebaráttól, ezzel a pénz, a hatalom, a dicsőség vagy az élvezet utáni vágyaknak rendeli alá magát. A Biblia számos helyen figyelmeztet a korrupció veszélyeire, például ezzel a mondattal: „A pénzszeretet minden gonoszság gyökere, mert némelyek, akik erre vágyakoztak, eltévelyedtek a hittől, és magukat sok fájdalommal töltötték meg.”

A vallás, mint a korrupció elleni védelem nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is megvalósulhat. A vallási intézmények, valamint vezetők példát mutathatnak a tisztességes, átlátható, felelős és szolgálatkész magatartásra, felhívhatják a figyelmet a korrupció áldozataira, valamint a korrupció elleni küzdelem lehetőségeire. A vallási közösségek és civil szervezetek részt vehetnek a korrupció megelőzésében, felderítésében, jelentésében és szankcionálásában, valamint a korrupcióval szembeni társadalmi tudatosság és ellenállás erősítésében. A vallási értékek és normák beépülhetnek az oktatásba, a médiába, a kultúrába, a jogrendszerbe, és így hozzájárulhatnak a korrupcióval szembeni védettség növeléséhez.

A vallás, mint a korrupció elősegítője

A vallás másik lehetséges szerepe, hogy akár tudatosan, akár tudattalanul elősegítse vagy legitimálja a korrupciót, vagy legalábbis ne lépjen fel ellene hatékonyan, a vallás ebben az esetben nem az erkölcsi alapokat és értékeket közvetíti, hanem a hatalmi és gazdasági érdekeket szolgálja, ezzel pedig a korrupciót, mint egy természetes, szükséges vagy elfogadható magatartást tükrözi vagy támogatja. A vallás tanításai, szertartásai, közösségei és vezetői hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek külső nyomásnak, befolyásnak, manipulációnak vagy megfélemlítésnek engedjenek, így elfogadják vagy elkövessék a korrupciót, mint egy hasznos, előnyös vagy kötelező cselekedetet. A vallás elhallgathatja vagy eltorzíthatja a korrupció következményeit, nemcsak a társadalomra, hanem az egyénre is, aki elveszítheti a kritikus gondolkodását, a szabadságát, az igazságosságát, a lelkiismeretét.

A vallás, mint a korrupció elősegítője sem új gondolat, hanem sok vallási hagyományban megtalálható, például az iszlámban a korrupció egyfajta „fitna-nak” tekinthető, amely zavart, viszályt, erőszakot, romlást okoz a társadalomban, valamint az egyénben egyaránt. A Korán számos helyen elítéli a korrupciót, például ezzel a mondattal: „Ne vegyétek el egymás vagyonát hamisan, ne adjátok el magatokat a bíráknak, hogy bűnbe vigyetek mások vagyonával.” Az iszlám történetében és jelenében is előfordultak és előfordulnak olyan esetek, amikor a vallás nevében vagy a vallás segítségével követtek el korrupciót, például a vallási adományok ellopásával, a vallási törvények megsértésével, a vallási hivatalok megvásárlásával vagy a vallási tekintéllyel való visszaéléssel, ezeket politikai haszonszerzéshez felhasználva, de ezen események a keresztény és a zsidó vallásokban is előfordulnak. A végén pont azok nem részesülnek a felajánlásokból, akik a legjobban rászorulnak, a többség érdeke háttérbe szorul az önös érdekek mögé. Vajon Isten így akarná?

Köszönöm, hogy meglátogatta az oldalam.

Üdvözlettel:

Gary Abott