Kedves Olvasók!

A hasonlat, hogy az ember személyisége olyan, mint egy hagyma, arra utal, hogy a személyiségünk több rétegből áll, akárcsak egy hagyma. Ezek a rétegek különböző szinteken fedik fel az egyén valódi énjét.
 
Külső réteg: Ez az, amit mások először látnak – a viselkedésünk, megjelenésünk, és az első benyomások.
Középső rétegek: Ezek a rétegek tartalmazzák a mélyebb személyiségjegyeket, mint például a szokások, értékek és érzelmi reakciók.
Belső réteg: A legbelső réteg az, ahol a legmélyebb, legintimebb gondolataink, érzéseink és motivációink találhatók. Ez az a rész, amit csak nagyon kevesen ismernek igazán.
 
Ez a hasonlat segít megérteni, hogy az emberek személyisége összetett és többdimenziós, valamint, hogy időbe telik, míg valakit igazán megismerünk. Ha egyáltalán sikerül teljesen megismerni valakit, van, akit 20 év házasság után sem ismeri igazán a házastársa sem, az igazi belső énje mindenki számára rejtve marad.
 
Nagyon fontos lenne mások mélyebb rétegeinek megismerése számos okból fontos:
Erősebb kapcsolatok: Amikor megismerjük valaki mélyebb rétegeit, jobban megértjük az érzéseit, gondolatait és motivációit. Ez segít erősebb, mélyebb kapcsolatokat kialakítani, legyen szó barátságról, családi kötelékről vagy párkapcsolatról.
Empátia és együttérzés: A mélyebb rétegek megismerése növeli az empátiát és az együttérzést. Amikor megértjük, miért viselkedik valaki úgy, ahogy, könnyebb együttérzőnek lenni és támogatást nyújtani.
Kommunikáció javítása: Ha ismerjük valaki belső világát, hatékonyabban tudunk kommunikálni vele. Tudjuk, hogyan közelítsünk meg bizonyos témákat, és hogyan fejezzük ki magunkat úgy, hogy az a másik számára is érthető és elfogadható legyen.
Konfliktuskezelés: A mélyebb rétegek megismerése segít a konfliktusok kezelésében is. Ha tudjuk, mi áll a felszíni problémák mögött, könnyebb megtalálni a megoldást és elkerülni a félreértéseket.
Önismeret: Mások mélyebb rétegeinek megismerése segíthet abban is, hogy jobban megértsük saját magunkat. Az emberi kapcsolatok tükröt tartanak elénk, és segítenek felismerni saját erősségeinket és gyengeségeinket.
 
Miért fontos ez? Hogy jön ez Az Éjszaka Testvéreihez? A válsz, hogy a karakterek árnyaltak, sokrétűek és elsőre talán könnyen hozunk ítéletet emberek felett, de miután jobban megismerjük őket már árnyaltabb, összetettebb a helyzet. Például, van olyan karakter a könyvben, aki többszörös gyilkos mégis szabadidejében verseket ír. A könyvben olyan szituációk vannak, amiben láthatjuk a különbséget akkor, ha valaki élvezetből gyilkol vagy ha a túlélésért küzd! Íme egy vers a karaktertől, de legyen meglepetés, hogy melyik karakterben rejlik a gyilkos álarca alatt egy költő! Következzen a vers:
 
„Gyermekkori álmok, melyek sosem teljesültek,
Szomorú emlékek, melyek szívembe égtek.
Játszótér helyett csendes szobák,
Magányos esték, könnyes órák.
 
Árnyékban nőttem, csendben, egyedül,
A napfény messze volt, s a szívem keserű.
Játszótér helyett csak üres utcák,
Barátok helyett csak magányos órák.
 
A napfény ritkán mosolygott rám,
Az öröm pillanata gyorsan tovaszállt.
Barátok helyett csak árnyak kísértek,
A boldogság helyett csak bánatot érzek.
 
Álmok szárnyán repültem volna,
Ám a valóság mindig visszahúzott a búba.
Ahol a nevetés ritka vendég,
A boldogság csak távoli emlék.
 
Gyermekként vágytam a szeretetre,
De a világ hideg volt, és kegyetlen.
Álmok, melyek sosem váltak valóra,
Szomorú gyermekkori emlékek jönnek elő újra.
 
Könnyekkel telt meg sok éjszaka,
A remény halvány fénye is elhalványult ma.
Ám a szívem mélyén mégis ott lapul,
Egy kis szikra, mely soha el nem lanyhul.
 
De a remény mégis a nyomomban lohol,
Kérdem őt, a jövőben talán boldogságot hozol?
A szomorú gyermekkor emléke,
Erőt ad, hogy szebb jövőt reméljek végre.”
 
Köszönöm, hogy meglátogattad az oldalam.

Üdvözlettel:
Gary Abott